Minden amit a Fascia táplálásáról tudni érdemes
A fascia, szöveteink egyik speciális fajtája, egy rugalmas bőr alatti kötőszövet.
Főként kollagénrostokból és elasztinból áll.
A legnagyobb, legtöbb receptort magába foglaló érzékszerv.
Behálózza egész testünket, formálja, elválasztja és ugyanakkor össze is köti belső szerveinket.
Testünk minden izomrostját fascia von be, melyek izomkötegekbe rendezőnek és ezeket szintén vékony átlátszó fascia film hálóz be. Ez alkotja az inakat, szalagokat, izületi tokokat, porckorongot, izompólyákat stb.
Kiemelt szerepe a tenzionális erőátvitelben, a testet ért különböző terhelések eloszlatásában van.
Stabilizálja, amellett rugalmasságot ad a testnek.
Működése a tenzegritás modellel mutatható be, ahol a szilárd elemek a csontokat, a rugalmas elemek a fasciát jelölik. Az elemeket a tiszta feszítőerő tartja egyben. Egy-egy elem elmozdulásakor az egész rendszer reagál és rugalmasan, könnyedén változtatja alakját.
Hogyan táplálhatom a Fasciámat?
Egészséges fascia esetén, testünk erőteljes mégis könnyed. Mozgásunk rugalmas, fájdalmaktól és feszültségektől, különféle distorsioktól mentes.
4 Alapvető építőelem az egészséges fasciához:
FOLYADÉK (javasolt víz formájában fogyasztani)
MAKROTÁPANYAGOK (szénhidrát, fehérje, zsírok és olajok)
MIKROTÁPANYAGOK (vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek)
BIOAKTÍV ANYAGOK (rostok, fermentált ételek, növényi aromák és illatanyagok)
FOLYADÉK a rugalmasságáért:
Megfelelő hidratáltság esetén a fascia rugalmas, viszkózus, fájdalmas összetapadásoktól mentes, ellenálló.
Felnőttkorban az izom- és fascia víztartalma akár 75% is lehet.
Egy felnőtt ember javasolt napi vízfogyasztása 1,5-2 liter, amit csap- vagy ásványvízből, cukrot nem tartalmazó italokból javasolt bevinni.
.
MAKROTÁPANYAGOK a táplálásra:
Szénhidrátok
A fascia energiáját adják.
Főként lassú felszívódású, összetett cukrok, melyek a szervezet vércukorszintjét fokozatosan emelik meg és hosszabb távon tartják fenn.
Ilyenek a keményítő tartalmú ételek, például a hüvelyesek, a burgonya, a gabonafélék és a banán.
Fehérjék
A fehérjék számos funkciót betöltenek a szervezetben.
A cukrok és zsírok mellett energiaforrásként is működnek, fő szerepük azonban a szövetek felépítésében van.
A kollagén testünk fehérjéinek közel egyharmadát teszi ki, ebből képződik a fascia is.
A fehérjéknek a teljes napi kalóriabevitel 10 %-át javasolt kitenniük. Fehérje tartalmú ételek: a magvak (lenmag, dió, chia), a gabonafélék, az álgabonafélék és a hüvelyesek (borsó) .
Zsírok
Az energiában leggazdagabb makrotápanyagok.
Több mint kétszer annyi energiát tartalmaznak, mint a szénhidrátok és a fehérjék.
Megkülönböztetünk telített és telítetlen zsírsavakat.
Fontos, hogy táplálkozásunk során, telítetlen zsírsav tartalmú ételeket válasszunk mint a halak, az olíva, a szezámmag, az avokádó, a repceolaj és a szőlőmagolaj.
MIKROTÁPANYAGOK:
Vitaminok
Szervezetünknek rendszeres vitamin bevitelre van szüksége.
A vitaminok felelősek az izom- és fascia strukturális állapotáért, továbbá a szervezeteben zajló méregtelenítő folyamatokért.
Emiatt elengedhetetlen a kiegyensúlyozott és változatos étrend kialakítása.
Zsírban oldódó vitaminok a D (lazac, halolajok), K (spenót, brokkoli, kelkáposzta), E (napraforgómag, tojássárgája), A (édesburgonya, répa). Vízben oldódó plédául a C vitamin (eper, vízitorma, narancs, ananász, guava) és a B vitamin (halak, tojás, kelbimbó, brokkoli, élesztő)
Ásványi anyagok
A szervezeteben csak kis mennyiségben vannak jelen.
Különféle testi feladatokat látnak el, mint a szervezet vízháztartásának szabályozása, a sav-bázis egyensúly fenntartása, a sejtek anyagcseréjének és növekedésének támogatása, továbbá a fascia viszkozitásának és elaszticitásának a növelése.
Ilyen ásványi anyagok többek között a magnézium, a kálium, a kalcium és a nátrium.
Ezek beviteléhez érdemes fogyasztani sötétzöld levélzöldségeket mint a spenót vagy a karalábélevél, hüvelyeseket és dióféléket egyaránt.
Nyomelemek
A nyomelemek a nevükből adódóan, az emberi szervezeteben csak igen kis mennyiségben találhatók meg.
Kis mennyiségük ellenére, döntő szereppel bírnak a fascia fő összetevőinek a kollagénnek és az elasztinnak a képződésében, a fascia vízvisszatartó képességébe, továbbá az endokrin és az immunrendszer megfelelő működésében is.
Hiányuk azonban éppen olyan káros hatással tud lenni mint, túladagolásuk.
Ilyen nyomelemek többek között, a jód, a vas, a szelén, a mangán, a réz és a cink.
Aktív sportolóknak, várandós nőknek, egyedi diétát folytatóknak, folyamatos fizikai és szellemi terhelés alatt állóknak érdemes laborvizsgálattal ellenőriztetni a nyomelem szintet.
Számos élelmiszerben megtalálhatók.
Mangánban dús ételek az olajos magvak, mint a kesudió, mogyoró, dió.
Vasat tartalmaz a cékla, a mák, a vörös húsok.
Rézben gazdag a földimogyoró, a hajdina és a búzakorpa.
BIOAKTÍV ANYAGOK:
A bioaktív vegyületek pozitív hatással lehetnek az egészségre és a szervezet gyulladáscsökkentő folyamataira.
Ezek a vegyületek a növényi és az állati termékekben egyaránt megtalálhatók, az alapvető tápanyagoktól (szénhidrátok, fehérjék stb.) mégis külön tárgyalandók, mert hiányuk esetén nem jelentkeznek komoly egészségügyi problémák.
Másodlagos növényi anyagok
A másodlagos növényi anyagok, a növények különféle vegyületei, az aroma- és illatanyagaik. Ezen anyagok kiemelt gyulladáscsökkentő tulajdonsággal bírnak (védik a sejteket), anti-karcinogének (megelőzi a rákot), szabályozzák a vérnyomást, erősítik az immunrendszert, csökkentik a koleszterinszintet, stabilizálják a vércukorszintet, antitrombotikus és antimikrobiális hatásúak.
Ilyen anyag például a β-karotin, amely megtalálható pl. a répában vagy a timol amely a kakukkfű olajban található meg és közismert légúti görcsoldó és antimikrobiális hatásáról.
Rostok
A rostok számos pozitív hatásukról ismertek.
Kedvezően befolyásolják a koleszterinszintet, ezenkívül segítenek a vércukorszint ingadozásának mérséklésében.
Rostdús étkezést követően, hosszabb ideig tart a teltségérzet. Ez csökkenti az emésztőrendszerünk degenerációjának kockázatát. A rostok táplálják a bélnyálkahártyát, ami jótékony hatással van immunrendszerünkre. Minél boldogabbak a belek, annál erősebbek szervezetünk védekező mechanizmusai.
Rostdús tápanyagok: a teljes kiőrlésű termékek, a korpa, az alma, a sárgarépa, a puha húsú gyümölcsök, az uborka, a zab, a borsó, a bab, a csonthéjasok és a kuszkusz.
Fermentált ételek
Az erjesztett ételek fogyasztása növelheti a jótékony baktériumok vagy probiotikumok számát a bélrendszerben. Számos egészségügyi előnnyel járnak, beleértve a jobb emésztést és a szervezet erősebb immunitását.
Olyan ételekben találhatóak meg, mint a kefír, savanyú káposzta, a tempeh, a natto, a kombucha és a miso.
További információkért olvasd tovább cikkeinket: