Gyerekjóga alapjai 2 pontban
A gyermekkor a folyamatos fejlődés és tanulás időszaka, amelyben a mozgásnak, az érzékelésnek és a fantáziának fontos szerepe van. A gyerekjóga egy olyan holisztikus módszer, amely egyszerre támogatja a testi és lelki fejlődést, miközben játékosan, mesébe ágyazva segíti a gyermek idegrendszeri érését is.
1.A mozgás és az idegrendszer fejlődése
A gyermekek mozgása nem csupán a fizikai erőnlét szempontjából lényeges, hanem elengedhetetlen az idegrendszer megfelelő éréséhez is. A koordinációs gyakorlatok, az egyensúlyérzéket fejlesztő mozgások és a finommotoros készségeket támogató tevékenységek mind hozzájárulnak az agyi kapcsolatok erősödéséhez. A mai gyermekek életmódja nagymértékben mozgásszegény (telefonos játékok, tv). Idegrendszeri éretlenség is gyakran megfigyelhető ezeknek az okoknak a hátterében. Ennek figyelembevételével a gyerekjóga órákba aktívan beépül a mozgásfejlesztés. Komplex mozgásfejlesztés valósul meg minden gyermekjóga órán.
A mozgásfejlődésünket több dolog is befolyásolja:
- az idegrendszer fejlődése
- egyensúlyérzékünk fejlődése, vesztibuláris rendszer
- érzékelő központ fejlődése, proprioceptív rendszer
- bőrérzékelésünk fejlődése, taktilitás
Taktilis rendszer: Az egész testünket védi a bőrünk, amely egy olyan felület, ami kapcsolatban van az idegrendszerünkkel. A bőrben található receptorok közvetítik az ingereket az agyba. Fontos szerepet játszik a tapintási érzékelésben, a térbeli tájékozódásban és a finommotoros mozgásokban. Fogantatástól kezdve nagyon mély lenyomatot hagy bennünk már a születésünk pillanata is. A taktilis érzékelés zavarai például, a térbeli tudatosság gyengesége, nehézségek az írásban, ügyetlenség, gyenge vagy helytelen testtartás vagy az érintésre ingerülten reagál. Nagyon jó, ha a bőrünk minél több felülettel érintkezik. A gyerekjóga órák alatt ezt úgy fejlesztjük, hogy mezítláb jógázunk, érintkezünk a matraccal, páros gyakorlatokat végzünk, lerakjuk a talpunkat és a tenyerünket is a földre a nagymozgások közben.
Vesztibuláris rendszer: A legalapvetőbb mozgásszabályozó rendszerünk. A pörgés, forgás, bukfencezés nagyon fontos gyermekkorban. Fontos szerepet játszik a test stabilitásában, a koordinációban és a szemmozgások irányításában. Zavarai, ha például felületes és dekoncentrált a gyermek vagy gyorsan változik a hangulata és nehéz megnyugtatni. A gyerekjóga egyik lényege a fent és lent megtapasztalása, amelynek eredménye az egyensúly lesz. Vannak különböző jógasorozatok pl. napüdvözlet, földüdvözlet amelyben több a hajolás, ebből a hirtelen felállás következik majd egyből le a földre és onnan fel. Ezekben a gyakorlatokban az idegrendszert folyamatosan érik az ingerek és ezáltal fejlődik a gyermek.
Proprioceptív rendszer: A test érzékelése a térben. Az izomerő és az ízületi érzékelés, aktiválják az izmokat és az inakat ezzel erősítve a propriocepciót. Különböző ászanákban a gyerekek megtanulják érzékelni testük helyzetét a térben anélkül, hogy tükörre vagy vizuális visszajelzésre támaszkodnának. Az egyensúlyi és keresztmozgásokat igénylő feladatok segítenek a test két oldalának összehangolásában. A saját testsúlyos mozdulatok pedig mélyebb érzékelést adnak az ízületeknek és izmoknak.
2.A mozgásfejlődés alakulása
Az idegrendszer fejlődése már a magzati korban elkezdődik. Az agy és az idegrendszer gyors fejlődése már az első években befolyásolja a mozgásfejlődést.
A csecsemő mozgásfejlődése először a reflexek megjelenésével indul. Az újszülött még főként reflexes mozgásokat végez, például a Moro-reflex vagy a szopóreflex. Az első hónapokban az idegrendszer érésével ezek a reflexek fokozatosan leépülnek, és helyüket akaratlagos mozgások veszik át.
A fejkontroll kialakulása az első mérföldkő, amelyet a törzs és a végtagok mozgásának fejlődése követ. A csecsemő 3-4 hónapos korban már képes felemelni a fejét, 5-6 hónapos korban hasról hátra és fordítva megfordul, míg 7-8 hónaposan elkezd kúszni. A mászás, amely körülbelül 9 hónapos korban alakul ki, különösen fontos az idegrendszeri érés szempontjából, mivel két agyfélteke koordinációját segíti. Az idegrendszeri érettség, a reflexek integrálódásának mértéke és a vesztibuláris érettség összefügg a kognitív képességek, a viselkedés, sőt még a szocializációhoz szükséges képességek állapotával. Minél érettebb az idegrendszer, minél harmonikusabb a szenzomotoros integráció annál jobban funkcionál a gyermek.
Az állás és a járás elsajátítása körülbelül 10-12 hónapos korban kezdődik. Ekkor az egyensúlyérzék és az izmok koordinációja már megfelelően fejlett. A járás magabiztossága a kisgyermekkor folyamán tovább fejlődik.
A mozgásfejlődés tehát szoros kapcsolatban áll az idegrendszer érésével, amely genetikai és környezeti tényezők együttes hatására megy végbe. A mozgásra pedig nagy szükségünk van, hiszen a mindennapi élet egyre kevesebb lehetőséget kínál arra, hogy természetes, önindította módon fejlődjünk.
A gyermek kerülni fogja a mozgást, ha azt tapasztalja, hogy fárasztó vagy nem köti le az érdeklődését. Különböző életkorban más-más téma foglalkoztatja a gyermekeket. A gyermekjógában különböző témákra épül az óra, az órát színesítik a mesék és a játékok. Ha a gyerek megszereti a mozgást, nem kell neki könyörögni, hogy álljon fel a tablet elől mert már magától fogja kérdezni, hogy mikor lesz már végre egy kis játékos mozgás.