Mai témánkkal kapcsolatban a legnagyobb gáz az, hogy méltatlanul kevés szó esik róla, másrészt szó szerint “gáz”, hiszen a vérgázokról fogunk beszélni, de az unalmasnak tűnő felütés ellenére a téma roppant izgalmas, szinte mindenkit érint, úgyhogy érdemes tovább olvasni.
Egyik legfontosabb vegetatív funkciónk a légzés, mely során szervezetünk a tüdőn keresztül oxigént (O2) vesz fel és szén-dioxidot (CO2) ad le. A légzés minőségétől, intenzitásától, mélységétől (és még rengeteg egyéb tényezőtől) függően alakul vérünk PH értéke, vagyis sav-bázis egyensúlya, ezt pedig nagyrészt a vérünkben jelenlévő oxigén vagy szén-dioxid, tehát a vérgázok aránya határozza meg.
Témánk központi szereplője ez a vérgáz arány lesz, ugyanis élettani hatása olyan összetett és kiterjedt, hogy szinte megkerülhetetlen, ha az egészségről szeretnénk beszélni, márpedig mi legtöbbször arról szeretnénk. 🙂
A légzés azért is érdemel kiemelt figyelmet vegetatív, vagyis automatikusan működő életfunkcióink közül, mert akaratlagos szabályozásával egy számtalan ajtót nyitó kulcsot kaphatunk a kezünkbe egészségi állapotunk, idegrendszerünk vagy akár lelkiállapotunk útvesztőjében, amit vétek lenne figyelmen kívül hagyni.
Milyen ajtókat feszegetünk?
Sajnálatos módon jelen korunk egyik jellemzője, hogy minden paramétere felgyorsult, ez alól légzésünk sem kivétel, legtöbbünk felszínesen, kapkodva veszi a levegőt, tüdőnknek csak egy részét használva, aminek következményeképp egy sor kellemetlen mellékhatással szembesülhetünk:
- a légzést legtöbbször nem az erre dedikált légzőizmokkal (rekeszizom, borda közti izmok) végezzük, hanem légzési segéd izmainkkal, ami jelentős terhet ró a nyak-váll övre és nagy hatással van testtartásunkra is, persze a rossz irányba.
- meglepően sok mindenkit érint a folyamatos szájlégzés, aminek eredménye az állkapcsok tartós terhelése miatt az arckoponya és a fogsorok ívének lassú torzulása, ezáltal a légutak beszűkülése, az állkapocs ízületeinek elváltozásai a fülkürtő irányában kifejtett pressziója fülzúgást, fülcsengést, szédülést, tenziós fejfájást okozhat
- a szapora légzés egyik leggyorsabb következménye az oxigén túlsúly (alkalózis) vérünkben, melyre szervezetünk szimpatikus idegrendszeri válasszal reagál, un. stressz állapot jön létre, szívverésünk felgyorsul, izmaink alaptónusa feszültebbé válik, pupilláink kitágulnak, vállainkat felhúzzuk, feszült idegrendszeri állapotba kerülünk és sajnos tartósan benne is maradhatunk, ami krónikus fáradtsággal, rossz emésztéssel, folyamatosa nyak-váll fájdalommal, hosszú távon pedig szorongással, lehangoltsággal, akár depresszióval járthat.
- korunk egyik népbetegsége a reflux kiváltó okai között a helytelen táplálkozás és fokozott stressz állapot mellet a rossz légzés is helyet kaphat, rekeszizmunk elgyengülése okozhatja többek között a gyomorszáj záródási problémáját, melynek következménye a gyomorsav gőz kipárolgása és légutakba jutása.
Sorolhatnánk még a káros mellékhatásokat, de nézzük inkább, hogy mit tehetünk ellenük!
De hol van a kulcs?
A kezünkben. Pontosabban a figyelmünk lehet a kulcs, amivel légzési folyamatunk szabályozása által egyrészt taníthatjuk, szoktathatjuk testünket a helyes légzési metódus irányába, másrészt szándékunk szerinti, azonnali reakciókat érhetünk el a megfelelő légzéstechnikák használatával.
Lassítsunk egy kicsit!
A jelenlegi légzéstudománnyal foglalkozó kutatások szerint az ideális légzésszám percenként 5 és fél lélegzet lenne, ami nagyjából azt jelenti, hogy 5 és fél másodpercenként váltakozik a ki és belégzés, tehát mindkét fázis ennyi ideig tart.
Ezzel szemben egy átlag ember légzésszáma 12-15 / perc. A kitartó figyelem és sok gyakorlás eredményeképp vegetatív légzésünk képes lassulni, nyugodtabbá válni, ezáltal pulzusunk is lassul, idegrendszerünk megnyugszik, izmaink ellazulnak.
A lassuló lélegzetvétel optimalizálja a vérgázok cseréjét, enyhe szén-dioxid szint emelkedést (acidózis) okoz, ami a paraszimpatikus idegrendszert aktiválja, ennek feladata pedig a lazítás, nyugtatás, elengedés, izomtónusunk tehát lazul, pulzusunk csökken, testünk pihenő állapotba kerül, megindulhatnak a regeneráló folyamatok.
A lehetőségek itt nem érnek véget, a légzési fázisok tudatos variálásával gyors és jelentős változásokat érhetünk el szándékaink szerint, akár gyorsulni, akár lassulni szeretnénk, szelíden és egészséges módon kontrolálhatjuk testi folyamataink egy részét, egy sokkal tudatosabb, békésebb és egészségesebb élet felé haladva.
Ha idáig eljutottál, akkor biztosan érdekel a téma, úgyhogy gyere el légzés nevelés óránkra és megtanítjuk a helyes légzés alapjait, a rekeszizmod használatát, és személyre szabott gyakorlatokat kaphatsz, amivel jobban kihasználhatod a benned rejlő kapacitásokat! 🙂
Olvass tovább a témában, ez is érdekelhet: https://massageaddict.hu/a-tudatos-test-legzogyakorlatai/
Források: James Nestor: Lélegzet, Patrick Mckeown: Gyógyító légzés, Patrick Mckeown, Varga-Szilágyi Gyula: Buteyko tanfolyami könyv, https://hu.wikipedia.org/wiki/Légzés
http://physiology.elte.hu/eloadas/kornyezet_elettan/Kornyezetelettan3.pdf
